Hétmillió magyar él olyan településen, ahol elfogadtak helyi klímastratégiát

Ezeket a klímastratégiákat településre kell szabni: hiába néz szembe a világ szinte összes városa nagyon hasonló, megváltozó körülményekkel (emelkedő hőmérséklet, megváltozó csapadékeloszlás stb.), a helyi szint jellegzetességei, a társadalmi és gazdasági szerkezet, a környezeti tényezők mind-mind külön válaszért kiáltanak. A sokszor tudás-, energia- és tőkehiányos önkormányzatoknak a hazai egyetemek és a vállalkozói szféra szakértelme nyújthat segítséget.

Mit tesznek a magyar települések?

Jól ismerték fel az igényt a hazai megyeszékhelyek, ugyanis a 2010-es évek közepétől folyamatosan fejlesztették és fogadták el klímastratégiáikat egy tematikus KEHOP program keretében – melyhez nagy segítséget nyújtott a Klímabarát Települések Szövetsége által kidolgozott módszertani útmutató -, vagy Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet (SECAP) készítettek.

Jelenleg 214 hazai település kötelezte el magát a klímaügy helyi megoldása mentén, legalábbis az előbb említett európai szövetség szerint ennyi aláíróval rendelkezik Magyarország, amely több, mint 7 millió lakost reprezentál.

Pozitívumok: vannak stratégiák, látjuk a veszélyeket és kockázatokat

2021 második felére már mindegyik megyeszékhely vagy rendelkezik elfogadott stratégiával, vagy nagyon közel áll ehhez és a társadalmasítás utolsó lépéseit végzik. Ez mindenképpen nagy szó és örömteli hír. Ugyancsak pozitívum, hogy ezek a stratégiák alapvetően jól fogalmazták meg a legfontosabb területeket, ahol a legsürgetőbb beavatkozásokra vannak szükség:

általánosságban megállapítható, hogy a hőhullámokkal és az extrém csapadékos viszonyokkal szembeni védekezés áll a középpontban szinte mindegyik dokumentumban.

Egy stratégia természetesen csak akkor ér valamit, ha az megvalósítható megoldásokat vázol fel egy elkötelezett helyi döntéshozói testület mellett. Ezért is fontos, hogy az utóbbi években született stratégiákban már egyre nagyobb szeletet kapnak az alkalmazkodási területek – míg a 2016-2018 között született anyagok jellemzően mitigáció-fókuszúak voltak jelentős oldalbeli túlsúllyal, addig ez a trend mára kiegyenlítődni látszik.

Teljes cikk elérhető itt (írta: Buzási Attila)